Társasházi Alapító Okirat
Társasházat csak alapító okirat elkészítésével lehet alapítani. Az Alapító Okirat a Társasházban lévő tulajdoni viszonyokat rögzíti. A társasház alapításának feltétele, hogy:
- az épületben legalább két,műszakilag elkülönített önálló lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy egy lakás és egy műszakilag önálló nem lakás céljára szolgáló helyiség legyen,
- a tulajdonostársak a kifejezett alapítási elhatározásukat alapító okirat formájába foglalják,
- a társasháztulajdont az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.
Az alapító okirat szerint a lakások, a nem lakás célú helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak, míg az épület többi része, az épület központi berendezései, a vezetékrendszer a lakásokig történő leágazásig, valamint az épülethez tartozó földrészlet a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában van. Előfordulhat olyan eset is amikor egyes lakások – gondnoki, házfelügyelői – szintén közös tulajdonban vannak. Ugyanakkor az épülethez tartozó úgynevezett közösségi helyiségek – kerékpártároló, szárító, mosókonyha, közös wc – mint az épület részei – értelemszerűen a közös tulajdon részei. Az ilyen helyiség külön tulajdonba csak akkor kerülhet, ha abból önálló – az építésügyi szabályoknak is megfelelő – nem lakás célú helyiséget alakítottak ki.
Társasház alapításának esetei – Alapító okirat készítéséhez:
- A tulajdonostársak meglévő, osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant alakítanak társasházzá. A Ptk.149§ (3) bekezdése és a Tt. 8 §. (1) bekezdése értelmében bármely tulajdonostárs kérelmére a Bíróság elrendelheti a Társasháztulajdonná alakítást. Ekkor az alapító okirat a bíróság ítélete alapján készül el.
- Az ingatlan tulajdonosa mint egyszemélyi alapító hozza létre a társasháztulajdont. ( Erre meglévő épület esetén jellemzően az önkormányzati és állami tulajdon elkülönülésekor kerül sor.)
- Felépítendő területre alapítják a társasháztulajdont. Erre a földrészlet egyszemélyi tulajdonosának, vagy több tulajdonos esetén a földrészlet tulajdonostársainak egyaránt lehetőségük van.
- Építőközösség vagy a vállalkozó által társasházként történő eladás céljára már felépített épület esetén is alapítható társasház.
A Társasház alapításának 4 fő lépése avagy az alapító okirat mellékletei:
- Az alaprajz elkészítése.
- Műszaki leírás elkészítése.
- Az alapító okirat elkészítése.
- Ingatlan nyilvántartásba való bejegyzés.
Az alapító okirat kötelező tartalmi elemei:
- Az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt adatok – az ingatlan megjelölése, elhelyezkedése, helyrajzi száma, az épület műszaki jellemzői, a beépítés módja stb.)
- A közös tulajdonba sorolt vagyonrészek ( épületrészek, berendezések,felszerelések, a telek stb.) pontos leírása római számmal jelölve.
- A tulajdonostársak külön tulajdonába kerülő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a közös tulajdonú részekből hozzájuk tartozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadrészek, valamint ezek meghatározásának módja ( pl. a lakás területe egyszeres szorzó,a külön tulajdonhoz tartozó pincerekesz 0,5 szorzó, a garázs 0,7 szorzó )
- A tulajdonostársak megnevezésénél a születési évet, a személyi igazolvány számát, anyja nevét, nőknél a leánykori nevet is fel kell tüntetni.
Az alapító okirat olyan adatokat kell tartalmaznia amiből egyértelműen kiderül a társasháztulajdon létrehozására vonatkozó, egybehangzó szándék, továbbá az okiratban fel kell tüntetni a tulajdonostársak közösségének megnevezését, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.
A közösség megnevezésének azért van jelentősége mert -mint nem önálló jogi személy – a közösség a Társasházi törvény rendelkezései értelmében az általa viselt közös név alatt gyakorolhatja a közös tulajdonnal kapcsolatos jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.
A Társasháztulajdonnak két, egymással szorosan összefüggő egymástól el nem választható része van ezeket részletezni kell az alapító okirat elkészítésekor:
- Tulajdonostárs külön tulajdonában álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség és
- annak alapterülete (m2-e) arányában a közös tulajdonú épületrészekből és a telekből és a telekből őt megillető tulajdoni hányad.
A Társasházban a tulajdonostárs tehát e két tulajdoni illetőségnek az önálló tulajdonosa , ezek egymástól függetlenül nem ruházhatók át, mert ezekre együttesen terjed ki a tulajdonjog. A jogszabályi rendelkezések nem határozzák meg annak módját, hogy a tulajdoni hányadokat hogyan kell megállapítani. A gyakorlatban azonban túlnyomó többségében a külön tulajdon tényleges alapterületét veszik alapul. A Ptk. építőközösségre vonatkozó szabályai tartalmaznak olyan utalást mely szerint az építéssel kapcsolatos költségek az építőközösség tagjait a tulajdonukba kerülő épületrészek arányában terhelik ( Ptk.578/C §. (1) bekezdés. Az az általános gyakorlat, hogy a lakás egy négyzetméterére vetítve számolják ki a tulajdoni hányadokat. A lakáshoz adott esetben különböző egyéb – loggia, garázs, erkély – területek is tartozhatnak . Amennyiben ezek a lakással együtt kerülnek felvételre, akkor különböző szorzószámok segítségével (p1,05,03, stb.) lehet a lakás alapterületéhez viszonyítottan megállapítani a területet. Ezeket a területeket összegezni kell, az összegzéstől függően 1000-hez, 10.000-hez, 100.000-hez vagy 1 millióhoz kell viszonyítani. Ezzel a szorzószámmal kell megszorozni a lakások alapterületét, megfelelően így kapjuk meg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető közös tulajdonban való részesedés módját. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a közös és külön tulajdonban lévő ingatlanrészeket.
A tulajdonostársak közös tulajdonában maradnak az alapító okirat mellékleteként szereplő terveken feltüntetett és a szintén mellékletként szereplő műleírásban körülírt építményrészek, berendezések és felszerelések, továbbá a földrészlet, amelyen az épület fekszik, a következők szerint:
- Az épülethez tartozó földrészlet,
- alap és felmenő falak, pillérek,lépcsőházi falak, kémények, szellőző-kürtők,
- közbenső és záró födém burkolat nélkül,
- padlástér,
- tetőn kívüli kémények,szellőzők, fedkövek,
- bádogszerkezetek ( kéményszegélyek,falszegélyek,párkányfedés, függő és lefolyócsatornák )
- külső homlokzatvakolat és lábazat,
- lépcsőszerkezetek és azok burkolatai, külső lépcsők és azok burkolatai,
- erkélylemezek burkolattal és korláttal,
- utcai kerítés,
- elektromos fővezeték, a külön tulajdon leágazó vezetékéig,
- gáz alap és felszállóvezetékek, a külön tulajdon fogyasztásmérőjéig,
- házfelügyelői / gondnoki lakás – válaszfalakkal burkolatokkal, nyílászárókkal, berendezési tárgyakkal – amely tartalmazza pl. a szoba, előszoba, fürdőszoba, konyha, kamra, wc megjelölést összes alapterülettel,
- fáskamrák az alagsorban az összes alapterülettel,
- alagsori folyósok burkolattal és vakolattal az összes alapterülettel,
- mosókonyha az alagsorban, burkolattal, vakolattal, nyílászáróval,összes berendezési és felszerelési tárggyal együtt, összes alapterülettel,
- szárító az alagsorban, összes alapterülettel, belső burkolattal, vakolattal és nyílászáró szerkezetekkel,
- lépcsőházak alapterületei.
A fentebb felsoroltakra minden esetben ki kell térni az Alapító okirat elkészítésekor, melyet ügyvéd ellenjegyez és benyújt az ingatlannyilvántartásba.
Alapító okirat elkészítésére, szerkesztésére vagy módosítására keres megbízható szakembert hívjon bennünket a 06-30-439-2124-es telefonszámon, vagy keresse Társasházi szakjogászunkat Dr. Kosdi Kornélt.
Copyright protected by Digiprove © 2015